- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A várat Hunyadi János építtette 1446-53 között, a lényegében ma is meglévő várkastéllyá. A magányosan előreugró vastag falú, négyszögű testű Nebojsza torony hatalmas pillérekkel megerősített hosszú fallal kapcsolódik a vár tömegéhez, közöttük felvonóhíddal. Tehát a torony külön is védhető volt.
A vár francia gótikus megformálása délnémet közvetítéssel került hozzánk, rokonságban a budai királyi palota Zsigmond-kori építkezésével.
A 18. századra a vár már elveszítette hadászati jeletőségét, romlásnak indult. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
Rohbocknak a két – 1860-ban megjelent – metszete a tető nélküli, helyreállításra váró várról készült, két nézőpontból.
(Budapesten az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére emelt, 21 részből álló Történelmi Emlékcsoport a Városligetben főhomlokzati részén a vajdahunyadi várat mintázza, ezért népszerű nevén ez is a "Vajdahunyad vára".)
Vajdahunyad Strada Castelului
Magyarország
Friss hozzászólások