- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
A barokk stílusú dísztermet Nádasdy III. Ferenc építtette 1649–1653 között. A mennyezet képeit Hans Rudolf Miller festette 1653-ban; közöttük freskók és seccók egyaránt vannak. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja.
A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben, vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) festett ótestamentumi jelenetei láthatóak:
- Dávid és Góliát
- Sámson és Delila,
- Judit és Holofernész stb.
A teremben álló két, márvány berakásokkal és aranyozással díszített, két oldalszárnyú kabinetszekrényt a múzeum az Ocskay családtól vásárolta.
Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.
A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.
Forrás: vendegvaro.hu
Friss hozzászólások