Ugrás a tartalomra

angyalföldi zsinagóga

leguan küldte be January 14, 2014 időpontban
Létrehozás
1907
Létrehozás intervallum
- 1909

Angyalföld zsidó lakosságának száma a XIX. század végére olyan  méretűre gyarapodott, hogy a különböző magánházakban, műhelyekben létező imahelyek már nem voltak elégségesek. És miután a hatalmasra tervezett „lipótvárosi zsinagóga” építése az 1898-as tervezési kiírást követően 1907-re meghiúsult,  egy  önálló épület felépítését határozták el.

Helyéül az Aréna (most Dózsa György) út és Tüzér utca találkozásánál  megvásárolható telket választották, figyelemmel arra is, hogy az Aréna út túloldala még akkor is kultikus helynek számított, az 1870-es évekig létezett zsidó temető miatt. Az építkezés Baumhorn Lipót (a magyar zsinagógaépítészet legnagyobb egyénisége,  pl. a ceglédi, újvidéki, fiumei, losonci, gyöngyösi, a budapesti Páva utcai, főműveként a szegedi,  összesen 22) tervei alapján még 1907-ben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el.  Az angyalföldi imaház négyzet alapú, centrális tér kupolával lefedve, amihez előcsarnok és a szentély csatlakozik észak és déli irányból. A földszinten 406, a karzaton pedig 394 (tehát összesen 800) férőhely kapott helyet. A belső tér egyszerű architektúráját a gazdag díszítőfestés ellensúlyozta, dominánsan sárga, kék, barna és vörös színnel, geometrikus mintázatokkal. A homlokzatokon sárga klinkertégla és vakolt felületek váltották egymást, egyedül az oromzatok kaptak mozgalmasabb külső festést. Néhány párkánydísztől eltekintve a tervezéskori állapotában maradt fenn a mai napig.

A világháború után kisebb sérüléseit hamar helyreállították, azonban a megfogyatkozott hívek már a negyvenes évek végére egy  eredetileg kultúrterem céljára épült helyiségbe vonultak, a zsinagóga központi terét pedig különféle állami vállalatok használták raktárként. Az 1977-re életveszélyes állapotba került épület megmentője végül a Budapesti Honvéd Sportegyesület lett: 1984-ben megvásárolták az épületet, és megkezdték a  felújítást és átépítést edzőterem céljára. Benczúr László tervezésével a hatalmas belső teret két, tálcaszerű födémmel osztották fel (amelyek igény esetén az épület sérülése nélkül elbonthatók), így nyerve három szintet az új funkció számára.

Tervezte
Baumhorn Lipót , majd Benczúr László
Cím

Várkerület 73.
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok